2017. november 11.
Feltöltő: creasport admin

Katar tudatos építkezése a sport területén
1. rész

Korábbi elemzésünkben ígértük, hogy a Távol-Kelet mellett Katar sportstratégiájáról is részletesebben írni fogunk. A Perzsa-öböl félszigetén található állam az elmúlt évtizedben a sportba fektetett elképesztő mértékű pénz miatt vált ismertté, bizonyos szempontból pedig egyenesen hírhedtté. Az első pillantásra eszetlennek tűnő, az elképesztő gazdaságot adó olajkincsek által biztosított kiadások mögött azonban nagyon is tudatos stratégia húzódik meg, amely megvalósítása évtizedek óta zajlik. Majd ahogy az lenni szokott, a látványos sikerek félelmet és irigységet váltottak ki, ami több más konfliktussal összefonódva igen komoly diplomáciai vihart okozott. Katar stratégiájának elemzése így számos érdekes tanulsággal szolgálhat, a konfliktusok ellenére pedig a sportvilágban továbbra is az egyik legfontosabb szereplőként kell számolni a dúsgazdag emírséggel a következő évtizedben.

A sport nemzet- és államépítési folyamatba helyezése

Az egykor brit védnökség alatt álló Katar 1971. szeptember 3-án vált függetlenné. Az 1972-ben hatalomra kerülő Hamad Al-Thani emír átfogó infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre, amelyek pénzügyi fedezetét az államosított kőolaj és földgáz biztosította. A fejlődés mértékét jól szimbolizálja, hogy Katar lakossága az 1970-es évek elején még 150 ezer fő volt, 2016-ra viszont megközelítette a 2,5 milliót. A növekedést jelentős részben a beruházások miatt érkező vendégmunkások generálták, ugyanis a fejlesztések olyan jelentős munkaerőigénnyel bírtak, ami messze meghaladta az ország lehetőségeit. A vendégmunkások gyorsan és drasztikusan alakították át az ország lakosságát és arculatát. A fejlesztések első számú nyertese a főváros, Doha lett, ahol többek között új kórház, egyetem, állami TV épült és jelentősen fejlődött a szolgáltató szektor is (ekkor épült például az első új luxus hotel a városban). Luis Henrique Rolim Silva 2014-es cikke részletesen bemutatja, hogy ezzel párhuzamosan miként zajlott az országban a sport felhasználásával felülről szervezett és irányított nemzetépítési kísérlet. Az önálló identitás felépítése és demonstrálása azért is kapott kiemelt hangsúlyt az 1970-es évek elején, mert amikor a britek 1968-ban bejelentették, hogy néhány éven belül teljes mértékű függetlenséget kapnak a védnökségük alatt álló Öböl-menti területek, akkor olyan forgatókönyv is felmerült, hogy az érintett térség, a mai Bahrein, Katar és Egyesült Arab Emírségek egyetlen független államba egyesül. Ezt a megoldást a befolyásos katari családok hevesen ellenezték és a későbbiekben is ragaszkodtak a teljen önállósághoz. A sport ebben az időszakban két célt szolgált Katarban. Egyrészt közösségi élményt nyújtott, olyan látványos elemek révén mint az akkor már muszlim hitre áttért Muhammad Ali fellépése, vagy a Pelé által fémjelzett Santos vendégjátéka Dohában és összecsapása az ország legrégebbi csapatával, az Al Ahli SC-vel. 1976-ban pedig az új dohai stadion adott otthont az akkor 7 ország részvételével megtartott IV. Öböl-Kupának, ami már arról is szólt, hogy Katar saját szuverenitását, nemzeti identitását a Perzsa-öböl menti országok előtt reprezentálta. A nemzetközi sportszövetségekhez (pl.: atlétika, labdarúgás) történő csatlakozást követően az ország megalapította saját olimpiai bizottságát is, amit végül 1980 júniusában vett fel tagjai közé a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Emiatt a moszkvai olimpián már nem tudtak megjelenni, Los Angelesben azonban 27 katari sportoló (valamennyien férfiak) vonulhatott be a megnyitó ünnepségen Katar zászlójával, ami a nemzeti autonómia globális térben történő megjelenítéseként elhozta az ország sportstratégiájának első sikerét.

Katar hatalomépítési stratégiája

2013. június 25-én Tamim bin Hamad Al-Thani vette át az ország irányítását, aki még magasabb szinten folytatta az 1972-1995 között uralkodó nagyapja által elindított stratégiát 1 . Alapítója a Qatar Sport Investments-nek, mely ma már a francia Paris Saint-Germain tulajdonosa. Más befektetési társaságokon keresztül több milliárd dollárt fektettek be Nagy-Britanniában. Érdekeltségükbe tartozik többek között a Barclays Bank, a Sainsbury's és a Harrods áruházlánc és részben birtokolják Európa legmagasabb épületét, a londoni Shardot is. Hazájában vezető szerepet tölt be a nemzeti olimpiai bizottságban, de elnöke volt a 2006-ban Dohában megrendezésre került XV. Ázsiai Játékok szervezőbizottságának is. James M. Dorsey 2015-ös értékelése szerint Katar a fentebb bemutatott első sikereket követően ismerte fel, hogy globális léptékben mekkora lehetőségek rejlenek a sportélet további fejlesztésében. A kisméretű, ugyanakkor rendkívül gazdag ország ambiciózus tervet dolgozott ki arra vonatkozóan hogyan válhat a Közel-Kelet meghatározó szereplőjévé, ami egyúttal hosszútávon biztosíthatja függetlenségét nagyobb szomszédjaival szemben. Ennek elérése érdekében négy olyan területre koncentráltak, ahol anyagi erejükkel hatékonyan ellensúlyozni tudták a méretükből fakadó hátrányokat: légi közlekedés fejlesztése, kommunikáció fejlesztése (Al Jazeera arab és angol nyelvű hírtelevízió létrehozása, mely az arab világ egyik meghatározó médiumaként működik), megjelenés mediátorként a közel-keleti konfliktusokban, aktív és látványos részvétel a világ sportéletében. Így a sport vált Katar hatalomépítési, mozgástér bővítési stratégiájának egyik pillérévé. A sport területén végrehajtott fejlesztések 5 területet ölelnek fel és szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az amatőr, grass-root és fogyatékkal élők sportjának támogatása mellett jelentős hangsúlyt kapott a sportgyógyászat és felépült egy gigantikus sportakadémia (Aspire Academy). Ezt követően Katar befektetőként jelent meg az európai sportéletben (lásd PSG felvásárlása), ami tovább erősítette informális kapcsolatrendszerét. Az ötödik terület a nemzetközi események, versenyek rendezése, aminek mérföldkövét 2010-ben a 2022-es labdarúgó VB elnyerése jelentette.

1. rész a 4 részből
Következő rész megjelenésének várható időpontja: 2017.11.15.