2017. november 19.
Feltöltő: creasport admin

Katar tudatos építkezése a sport területén
4. rész – Korlátok és a jövő kérdései

A katari stratégia korlátainak megmutatkozása

Dorsey korábban már hivatkozott 2015-ös tanulmánya kifejti, hogy Katar diplomáciai és sport sikerei hogyan fordították fokozatosan ellene a Közel-Kelet országainak többségét. A 2022-es foci VB elnyerése óta felerősödtek az országgal szembeni korrupciós vádak, a munkaerőpiacon uralkodó állapotok és a vendégmunkások helyzete miatt szintén egyre hangosabb támadások érik az országot, amit többen is a modern kori rabszolgaság megtestesítőjének minősítettek (Bonn, 2016. május – May Day rendezvényen tüntettek is ellene). Különösen a szomszédos Egyesült Arab Emírségek tekint irigységgel a kisebb szomszéd sikereire. Egyrészt kommunikációs hadjáratot indított Katar ellen, a világ elé tárva szociális és politikai problémáit, másrészt „beszállt” a nemzetközi sportpiacra riválisként (lásd FIFA Klub VB megrendezése, City befektetői csoport megjelenése).

Katar a médiában zajló háborúra a maga módján pénzzel próbált reagálni és szerződtette Tony Blair egykori brit miniszterelnök kommunikációs „gurujait”, Tony Allent és Alaistair Campbellt. Ez a lépés azonban kevésnek bizonyult egy harmadik területen érkező támadással szemben, amit iszlám dzsihadista és szélsőséges szervezetek támogatásának vádja váltott ki.

A bírálatok szerint az ezredforduló óta jelentős katari támogatásokban részesült a Hamasz, a Muzulmán Testvériség és az Iszlám Állam is, ami kiváltotta Izrael, Egyiptom, majd az Öböl-menti országok, így Szaúd-Arábia és Bahrein ellenszenvét is. Ez vezetett oda, hogy 2017 június elején Szaúd-Arábia vezetésével 6 ország megszakította diplomáciai kapcsolatait Katarral, egyúttal kitiltotta légteréből és felségvizeiről a katari járműveket. Szaúd-Arábia ugyanekkor lezárta az ország egyetlen szárazföldi határátkelőjét és további kereskedelmi korlátozásokat vezetett be a katari pénzügyi szektor szereplőivel szemben. A következő napokban további közel-keleti és afrikai országok csatlakoztak a diplomáciai offenzívához, aminek eredményeként a hónap végére 13 ország követte a szaúdi intézkedéseket. Júliusban több ország, köztük Szaúd-Arábia és Egyiptom kezdeményezte a FIFA-nál, hogy vegyék el Katartól a 2022-es VB rendezési jogát. A bojkott feloldását az érintettek július elején több pontból álló követelés teljesítéséhez kötötték, ami többek között a szélsőséges iszlám szervezetek támogatásának megszüntetését, az Al Jazeera bezárását, az országban tartózkodó török katonai egységek távozását tartalmazta. Katar a követeléseket nem teljesítette és tárgyalni sem volt hajlandó róluk. A bojkottot hirdetők korlátait mutatja, hogy ezt követően több alkalommal is módosították az ultimátum teljesítésének határidejét, nagyhatalmi támogatás nélkül azonban ezekkel az eszközökkel nem tudják megtörni a nemzetközi diplomáciai életben – jelentős mértékben a sportdiplomácián keresztül – komoly kapcsolati hálót kiépítő Katart.

Mit hoz a jövő?

Katar a következő évtizedben a nemzetközi sportélet központi szereplője lesz, amit a jelek szerint a szomszédos országok által kezdeményezett diplomáciai és gazdasági bojkott sem tud megroppantani. A politikai nyomás idején újabb erődemonstrációt tartott az ország, amikor a katari tulajdonban lévő PSG elképesztő összegért, 222 millió euróért kivásárolta Neymart a Barcelonától. Ez a lépés vélhetően nem a katari terjeszkedés tetőpontját, hanem a sportstratégia megvalósításának egy újabb szintjét jelenti, és azt jelzi, hogy Katarban semmilyen határt sem hajlandóak elfogadni céljaik megvalósítása szempontjából.

Folytatódik az évtizedekkel ezelőtt kialakított stratégia megvalósítása, amelynek lényege, hogy Katar a sportba fektetett források, világversenyek megrendezése és honosítások révén folyamatosan bővíti és erősíti kapcsolatrendszerét. Ez a stratégia újabb vitákat fog kiváltani, amennyiben a 2022-es labdarúgó VB-hez közeledve olyan honosítási hullámot látunk majd, mint amit a kézilabda esetében a 2015-ös VB-t megelőzően. Katar és a honosítások kérdésében azonban érdemes arra is kitérni, hogy a honosított játékosok a csapatsportok esetében nem csupán a válogatotthoz csatlakoztak eddig, hanem katari klubcsapatokhoz is igazoltak. Ez a tendencia érvényesült eddig a kézilabda, a röplabda és a labdarúgás területén is. Kérdés, hogy a válogatottság tekintetében más labdajátékoknál szigorúbb szabályokat alkalmazó labdarúgás esetében kik lesznek azok a sportolók, akiket a katari szerződés nem csupán klub szinten tud a Perzsa-öböl partjára csábítani, és egyúttal eredményesség tekintetében is előrelépést jelentenek majd.

Katar stratégiájának sikerességét az is mutatja, hogy a térségben már több követője akad. Bahrein Forma 1-es futamnak ad otthont, igyekszik nemzetközi eseményeket rendezni, emellett sportolókat is honosít (különösen atlétikában). Az Egyesült Arab Emírségek pedig befektetőként jelent meg a világ labdarúgó életében a City csoporton keresztül, amely révén többek között Angliában (Manchester City), Spanyolországban (Girona), az Egyesült Államokban (New York City) és Ausztráliában (Melbourne City) is rendelkezik csapattal.

A következő években Katar sikerei miatt várhatóan még több arab tőke fog megjelenni a sportban. Katar fokozni fogja jelenlétét a nemzetközi sportéletben és még többet fog invesztálni a területre. Ennek hatására pedig azok az országok, amelyek eddig is követték a katari irányt (elsősorban Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek) szintén növelni fogják a befektetett összegeket. Továbbá ugyanilyen hullámot indíthat el azon gazdag arab országokban is (pl.: Kuvait, Szaúd-Arábia), amelyek szintén kiemelt figyelmet fordítanak a sportra, viszont eddig nem kezelték olyan tudatosan a területet és nem is látták el annyi tőkével mint amit Katarban láthatunk.

Mindez azt fogja eredményezni, hogy az arab világ befolyása növekedni fog a nemzetközi sportéletben, az európai professzionális sport kiszolgáltatottsága pedig fokozottabbá válik az Európán kívüli befektetők irányába. Számos nagy klub jelenleg is csupán arab, amerikai, orosz és távol-keleti tőkének köszönhetően tud a nemzetközi élvonalban maradni. Neymar kivásárlása is elsősorban erre a kiszolgáltatottságra hívta fel a figyelmet, hiszen megmutatta, az irracionálisnak gondolt átigazolási díjak sem jelenthetnek akadályt azok számára, akik a tudatosan felépített stratégia mellett rengeteg pénzzel is rendelkeznek.

Katar tudatos építkezését a sport területén 4 részben mutattuk be. A mai poszttal lezártuk ezt a fejezetet, a napokban közzétesszük a teljes írást, amit a facebook-on érhettek el. Addig olvassátok el az előző részeket is:
1. rész – A sport központi, stratégiai jelentősége
2. rész - Világbajnokság dömping Katarban
3. rész – Honosítás bárhonnan bármilyen áron?
4. rész – Korlátok és a jövő kérdései