2019. április 23.
Feltöltő: creasport admin

Megérdemelt siker
A magyar női jégkorong útja az A-csoportba

A tudományos életben és a hétköznapok során is kiemelt figyelmet fordítunk a sikertörténetek, a best practice megismerésére és alkalmazására. A sikeres példák azonban néha nem tőlünk távol, hanem közvetlen környezetünkben születnek, szerencsére a magyar sportban nem is ritkán. A magyar női jégkorong válogatott világbajnoki győzelme és A-csoportos szereplése jó példája annak, hogy egy tehetséges korosztály hosszú távú sikeres menedzselése, sok-sok év kemény munkája elhozza a megérdemelt sikert.

Egy különleges korosztály

A 2010 környékén hirtelen feltűnt a magyar jégkorongban egy kiemelkedően tehetséges csapat. Hogy minek köszönhetően gyűltek össze egyszerre egy korosztályban ennyien, arra a sportág szakértői is minden bizonnyal többféle választ adnának. A magyar jégkorong 1990-es években elindult látványos fejlődésének egyik következményéről lenne szó? Esetleg Szapporo hatása ilyen téren is érvényesült? A 2008-as miskolci VB negatív eredménye – a magyar felnőtt válogatott közel járt a kieséshez a negyedosztályba – után elkezdett fiatalítás hozta előtérbe a fiatalokat? Talán a három tényező további hatásokkal kiegészülve, együtt hozta el egy új csapat felemelkedését.

2012-ben ugyanis a magyar ifjúsági lány válogatott feljutott az A-csoportba, sőt egy évvel később a bennmaradást is kivívta. 2014-ben pedig Budapest adott otthont az A-csoportos ifjúsági világbajnokságnak. Addigra az előző évek meghatározó játékosainak többsége túllépett már a korosztályon, így a legmagasabb osztály tagságát nem sikerült megtartani. A nagy U18-as siker meghatározó játékosai azonban nem szakadtak el a sportágtól. Többen amerikai ösztöndíjat kaptak, vagy Oroszország, esetleg Skandinávia profi csapataihoz igazoltak. A keret jelentős részét a válogatottban is sikerült egyben tartani, 2019-ben tízen voltak tagjai annak a magyar csapatnak, amely sikeresen kivívta az A-csoportos szereplést.

Egy új felnőtt válogatott felépítése

Az utánpótlás korcsoportokban sikeres sportolók és csapatok átvezetése a felnőttek világába különleges kihívás. Más jellegű versengés, új szempontok és kihívások, sérülések, rosszul sikerült igazolások – számos olyan esemény adódhat, ami meghiúsítja egy utánpótlásban kiemelkedő eredményeket elérő sportoló 20 éves kor felett is hasonló szinten teljesítsen nemzetközi viszonylatban.

A magyar női jégkorong 2012-es bajnokokra támaszkodó újjáépítése és fejlesztése ennek jegyében több lábon állt. Több év kihagyás után a Kanadai Magyar Hokiklub (KMH) újra csapatot nevezett az osztrák bázisú ligába, az EWHL-be (Elite Women's Hockey League). A KMH keretei között külön hangsúlyt helyeztek a női jégkorongra, légiósokkal erősítették meg a felnőtt keretet. Mellettük külföldi edzők is érkeztek, akik az utánpótlás csapatokkal is foglalkoztak. A klub bázisává a Tüskecsarnok környékén kialakított edzőközpont vált, ami megfelelő körülményeket biztosított a nyugodt munkához.

A KMH mellett azonban nem szabad elfeledkezni a többi klubról (pl. MAC, UTE, Budapest Stars, később Vasas és FTC) sem, amelyek a nagy generáció tagjainak kinevelésével, majd a később csatlakozók befogadásával, a csapatok működtetésével tettek sokat a női jégkorongért. A KMH azonban fokozatosan kiemelkedett a női mezőnyből, 2019 tavaszán megnyerték az EWHL ligát is. A divízió1/A világbajnok magyar válogatott 23 fős keretéből 11 játékost adott a KMH. A klub egyúttal abban is segítséget nyújtott, hogy a keretben jelentkező esetleges hiányposztokra megfelelő képességű és mentalitású külföldieket honosítson a válogatott

A KMH mellett külföldre igazoló játékosaink is komoly sikereket értek el. Az orosz, amerikai és osztrák bajnokságokban szereplő játékosaink közül ki kell emelni Jókai Szilágyi Zsófiát, aki háromszoros svéd bajnok (SDHL) lett és Gasparics Fannit, aki a 2012-es ifjúsági téli olimpián ezüstérmet szerzett, majd éveken át Oroszországban játszott, akárcsak Huszák Alexandra és Kiss-Simon Franciska. A kiugró eredmények azt is lehetővé tették, hogy magyar fiatalok a sportnak köszönhetően amerikai egyetemekre jussanak el, ahol a legmagasabb szinten készülhettek. Medgyessy Dorottya az amerikai egyetemi bajnokságban (NCAA) is bemutatkozhatott, később a fiatalabbak közül többen is követték útját, Odnoga Lotti például 2015-ben lett Vermont Academy sportösztöndíjasa, 2018-tól az egyetemi bajnokságban szerepel.

A 2010-es években új jégcsarnokok épültek, új egyesületek alakultak, aminek köszönhetően az igazolt női játékosok száma 2019-re meghaladta az ezret. Komoly siker ez egy olyan sportág esetében, aminek létezéséről 10 évvel ezelőtt csak nagyon kevesen tudtak Magyarországon . A média terén kulcsszerep jutott a sportág központi hazai portáljának, a Jégkorongblog ugyanis gyakorlatilag a nagy U18-as korosztály összeállásától kezdődően kiemelt figyelmet fordított a csapatra és a női jégkorong népszerűsítésére.

A női szakág sportdiplomáciai területen is komoly eredményeket mutatott fel. Kolbenheyer Zsuzsanna a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) női tagozatának vezetője lett. A női tagozat titkára pedig Elekes Szentágotai Blanka, aki előtte Ocskay Gábor mellett szervezte a Fehérvár AV19 nemzetközi ügyeit. Így állt össze egy sikertörténet keretrendszere – tehetséges korosztály, pozitív hazai környezet, erős magyar klub, nemzetközi élmezőnybe igazoló magyar játékosok, infrastrukturális és egyesületi fejlesztések, diplomáciai erővel kiegészítve. A következő lépcsőhöz – amint az életben sokszor – a csillagok szerencsés együttállása is szükséges volt. 2019 februárjában visszatért a magyar jégkorongba Pat Cortina, ezúttal a női válogatott vezetését átvéve. Tapasztalata, munkakultúrája és tekintélye tette teljessé a siker képletét. Második szövetségi kapitányi időszakával már nem csupán a magyar jégkorong történetébe írt új fejezetet. Ő lett az első edző, aki férfi és női felnőtt válogatottat is a divízió1/A-ból az A-csoportba vezetett.

A magyar válogatott kerete a 2019-es divízió1/A világbajnokságra

Név Születési dátum Poszt Klub
Nehring, Stephanie 1992.02.08. kapus KMH Budapest
Németh Anikó 1996.09.06. kapus KMH Budapest
Tóth Zsófia 2003.08.01. kapus Óbuda HA
Grkovic Jelena 1997.08.30. védő KMH Budapest
Kiss-Simon Franciska 1995.11.07. védő KMH Budapest
Kreisz Emma 2003.09.02. védő KMH Budapest
Mayer Fruzsina 2000.07.16. védő Vasas
Németh Bernadett 1996.09.06. védő KMH Budapest
Odnoga Lotti 1999.01.19. védő Dartmouth (USA)
Tóth Enikő 1996.03.17. védő Lakers Kärnten (AUT)
Dabasi Réka 1996.12.24. csatár KMH Budapest
Gasparics Fanni 1994.11.20. csatár MAC Marilyn
Gowie, Alexandra 1993.02.02. csatár University of Alberta (CAN)
Horváth Tifani 1996.05.28. csatár KMH Budapest
Huszák Alexandra 1995.06.18. csatár KMH Budapest
Jókai Szilágyi Kinga 1997.08.19. csatár KMH Budapest
Jókai Szilágyi Zsófia 1992.09.25. csatár Lulea (SWE)
Kiss Andrea 1996.12.04. csatár FTC
Nooren, Averi 1994.05.17. csatár KMH Budapest
Pintér Hanna 1998.03.3. csatár FTC
Pintér Lili 1996.11.07. csatár SDE Stockholm (SWE)
Rónai Alexandra 1993.12.08. csatár KMH Budapest
Seregély Míra 2003.04.27. csatár MAC Marilyn
Forrás: jegkorongszovetseg.hu

A jövő útjai

Az A-csoportos tagság kivívása egy hosszú, tudatos munka eredménye, azonban nem a folyamat végállomása, hanem csupán egy lépcső a következő siker felé. Jövőre a válogatott Kanadában fog megmérkőzni a sportág elitjével, ami hihetetlen megtiszteltetés és lehetőség a magyar jégkorong számára. A jövő évi VB azonban csak egy további lépcső lesz az igazán nagy álom, a már nyíltan megfogalmazott 2022-es téli olimpiai szereplés felé. Hihetetlennek tűnik? 10-12 évvel ezelőtt az is annak tűnt, hogy téli olimpiában magyar aranyérem születik, ráadásul váltó számban. Miként az is, hogy magyar felnőtt női jégkorong válogatott a világ 10 legjobb csapata közé fog tartozni. 2022-től pedig a téli olimpián is ugyanúgy 10 csapatos mezőny lesz, mint a jövő évi A-csoportos világbajnokságon.

Felhasznált irodalom

Gazda Albert - Halász Zoltán (2016): Az élet értelme. Magyar jégkorongkönyv. Budapest, Cser Kiadó.

Magyar Jégkorong Szövetség (2017): „Jéghokki”. A magyar jégkorong története. Budapest, Magyar Jégkorong Szövetség.

Tejfalussy Béla - Kovács Attila (2008): A magyar hokisztori. A „szögletes” korongtól az „A” csoportig. Budapest: G-ADAM Stúdió Kiadó.