2017. november 30.
Feltöltő: creasport admin

Hazatérés és bizonyítás - 2. rész

Tíz évvel ezelőtt a magyar úszó delegáció csalódottan és a következő évi pekingi olimpia szempontjából pesszimistán érkezett haza a Melbourne-i világbajnokságról. A csapat egyetlen bronzérmet szerzett Cseh Laci révén, aki 200 vegyesen tudott csak felállni a dobogóra, akkori fő számában, a 400 vegyesen pedig az 5. helyen végzett. Rajta kívül összesen 3 versenyzőnk (Gyurta Dániel, Kerékjártó Tamás, Szepesi Nikolett) volt érdekelt döntőben. Ekkor úgy tűnt, sokan joggal tartanak attól (még annak tudatában is, hogy komoly korosztályos sikerekkel ugrásra készen állt egy új generáció), hogy elmegy mellettünk a világ és a magyar úszás 1970-es évektől kezdődő újabb sikerkorszakát követően tartósan leszakadhat a világ élmezőnyétől. Már 2005-re 10 fő alá csökkent a magyar delegáció létszáma, 2001-hez (Kovács Ági) és 2005-höz (Cseh Laci) hasonlóan pedig szintén csak egyetlen versenyzőnk tudott érmet szerezni.

Magyar úszók döntős szereplése a világbajnokságokon (A táblázat a nyíltvízi úszókat, valamint ide vonatkozó eredményeiket is tartalmazza):

VB Magyar férfi úszók Magyar női úszók 1. helyezés 2. helyezés 3. helyezés 4. helyezés 5. helyezés 6. helyezés 7. helyezés 8. helyezés
1973 8 6 1 1 1 2 1 1 0 3
1975 5 2 3 0 0 0 2 0 1 1
1978 8 2 0 0 2 0 3 1 1 1
1982 3 0 0 1 0 1 0 0 0 0
1986 5 4 3 0 0 1 0 0 0 1
1991 11 6 5 2 1 2 3 1 0 0
1994 10 5 2 3 4 1 1 1 0 0
1998 7 4 1 0 2 1 2 1 1 1
2001 8 4 1 0 1 0 2 3 0 0
2003 14 7 0 4 1 0 0 2 1 1
2005 4 5 1 1 1 0 0 0 1 2
2007 5 4 0 0 1 0 1 3 0 1
2009 10 9 2 2 2 0 1 2 3 4
2011 12 7 1 0 4 0 2 5 0 1
2013 11 6 3 1 1 1 3 4 2 1
2015 11 10 3 3 4 0 2 1 2 2
2017 23 16 2 4 2 2 6 6 5 1

Szerencsére 10 év elteltével teljesen más értékelést adhatunk a világbajnoki szereplésről. Bár a 2015-ös VB éremszámát (3 arany, 3 ezüst, 4 bronz) nem sikerült elérni, és az aranyérmek száma is csökkent, ha az olimpiai pontszerző helyeket is figyelembe vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy még soha annyi magyar nem úszott sikeresen döntőt, mint Budapesten. Olyan csapat versenyezhetett hazai közönség előtt, amelyben egyaránt volt rutinos, megbízhatóan érmet nyerő úszó (Cseh Laci), karrierje csúcsán lévő klasszis (Hosszú Katinka) és utánpótlás korú tehetség, akik közül ismét bejelentkezett a legnagyobbak közé egy magyar fiú, Milák Kristóf. Figyelembe véve az idei ifjúsági EB és VB eredményeit így minden adott ahhoz, hogy a magyar csapat a következő években továbbra is több sikeres, nemzetközi szinten elismert úszóval álljon a megmérettetések elé. Ennek megvalósításában szintén sokat segíthet a jövőben a közösség számára hatalmas élményt és lendületet adó hazai rendezésű VB.

Széchy Tamás még az 1980-as években említette egy interjúban, hogy a magyar úszósport számára óriási probléma az állandó edzőközpontként működő létesítmény hiánya. Miközben akkor a világon több mint 20 országban (köztük Bulgária és Románia is) legalább 1 uszodát kifejezetten a felnőtt és korosztályos válogatottak felkészüléséért működtettek, addig Magyarországon teljesen más volt a helyzet. Ugyanazt a létesítményt egyszerre használták iskolai úszásoktatásra, korosztályos versenyzők, vízilabdázók és uszonyos úszók edzésére, ami mellett bizonyos idősávokban megnyitották a szélesebb közönség előtt és ezek mellé valahol próbáltak helyet szorítani esetleg egy olimpiai döntős úszónak.

A Duna Aréna révén egy olyan létesítménnyel gazdagodott a magyar sportélet, amely amellett, hogy bármely uszodával felveszi a versenyt világesemények rendezése szempontjából, a jövőben újabb edzéslehetőségeket kínál és megoldhatja a válogatott edzésigényeit. Ráadásul megoldotta a műugrók számára a fedett torony hiányának problémáját. A további fejlesztésekkel (pl.: Tüske uszoda átadása Budapesten, járási székhelyeken tanuszoda építési program, megyei jogú városokban épülő új sportuszodák) együtt a sportág olyan lehetőséget kapott, ami léptékeiben csak a két világháború közötti, vagy az 1950-es évek első felében megvalósult fejlesztésekhez hasonlítható. A nyári eredmények azt mutatják, versenyzők szempontjából is minden adott ahhoz, hogy Magyarország hosszú távon is olyan kiemelkedő, megbecsült pozíciót töltsön be a vizes sportok világában, ami július második felében övezte. A szövetség új vezetésének lesz a feladata, hogy rendezze a sorokat és biztosítsa az elődökhöz méltó munka elvégzéséhez szükséges nyugodt, professzionális légkört.

2. rész a 3 részből
Következő rész megjelenésének várható időpontja: 2017.12.01.